Működés  

A BONPET TŰZOLTÓ AMPULLA AUTOMATIKUS AKTIVÁLÓDÁSA

Mi történik ha egy BONPET által levédett zárt légtérben tűz keletkezik?

 A tűz hatására a hőmérséklet megemelkedik, aminek eredményeképpen a tűzoltó folyadék szintén felmelegszik és tágulni kezd az üveg ampullában. Amikor a tűzoltó folyadék hőmérséklete eléri a kb. 85°C ± 5°C értéket gázzá (gőzzé) alakul, a halmazállapotváltozás okozta nyomás az üveget darabokra töri, a gáz (gőz) szétspriccel a zónában, endoterm folyamatotokat indítva el, amelyek energiát vesznek el a tűztől, és igen nagy hatásfokkal, többféleképpen  is akadályozzák az égés folyamatát.

A BONPET oltóhatását előidéző kémiai reakciók

 

A BONPET automatikus tűzoltó eszköz egyedülálló oltóhatását a töltetét képező vegyszeres oldat szabadba jutását követő négyszeres kémiai reakció érvényesülése biztosítja:

 

Hűtőhatás: A karbamid melegítése során szén-dioxidra és ammóniára bomlik, jelentős hőmennyiséget elvonva az égéstértől:

              CO(NH2)2+H2O=>CO2+2NH3

Fojtóhatás I: Az ammónium további termikus bomlási folyamata (nitrogén és vízgőz) az oxygént a környezeti levegőből veszi el. (kb. 2-3 %)

              4NH3+3O2=>2N2+6H2O

Fojtóhatás II: Mivel az oldat nátrium-hidrogén-karbonátot is tartalmaz, ami hő hatására nátrium-karbonátra, vízre és szén-dioxidra bomlik, a fojtóhatást időben stabilan nyújtja el.

              2NaHCO3=>Na2CO3+CO2

Takaróhatás: A kialakult hő hatására a harmadik jelentős adalék a nátrium-szilikát kémiai reakciói fejezik be az égés folyamatát. A nátrium-szilikát szilícium-oxidra szétesve, a kvarchomok reakcióba lép a nagy affinitás miatt szén-dioxidot megkötött nátrium-oxiddal és nátrium-szilikát keletkezik, ami üvegszerűen tapad rá az égő anyagra.

              SIO2+Na2CO3=>Na2SIO3+CO2

Az oltás után visszamaradó anyagok nem veszélyesek, elektromos és elektronikai rendszerekben nem okoznak kárt, egyszerűen letisztíthatóak.

Ezen endoterm reakció mellékhatásaként kis mennyiségben nitrogén és szén-dioxid keletkezik. Funkciójuk az, hogy megakadályozzák az oxygén eljutását az égési területre. A nem lebomló anyagok pedig védőréteget képeznek az égő felületen, amely megakadályozza, hogy a felület újból lángra kapjon.

 

 

A melegítési fázis hatására a vegyi anyagok lebomlanak. A nagy tágulási nyomás kis darabokra töri a vegyi anyagokat tartalmazó ampullát, aminek hatására ezek a vegyi anyagok szétspriccelnek a területen.
A nyomás emelkedése és a szétspriccelési zóna az alábbi rajzon látható.
Az ampulla tartalmának eloszlását szintén a következő rajz mutatja be és értékeli. Az értékelés a különböző körülmények között végrehajtott vizsgálatok során kapott eredmények számított átlag értékein alapszik.